Egyáltalán nem stabilak a természetes szén-dioxid nyelők, például az óceánok és az erdők – ezt támasztják alá az ICOS legújabb adatai. A klímaváltozás pedig még sérülékenyebbé teszi őket, esetenként nyelőből akár kibocsátóvá is válhatnak. Ezzel a ténnyel komolyan számolni kell a klímavédelmi célkitűzések és cselekvési tervek megalkotásakor.

Magyarország 2022. január 1-től vált az ICOS (Integrated Carbon Observation System − Integrált Szénmegfigyelő Rendszer) európai konzorciumának teljes jogú tagjává. Az Atommagkutató Intézet (ATOMKI) működteti az ICOS mérőhálózatához tartozó, jelenleg egyetlen magyarországi mérőállomást a hegyhátsáli tévétornyon, és egyben koordinálja az ICOS Hungary elnevezésű magyar konzorciumot.

Nemrégiben jelent meg az ICOS új Európai üvegházgáz értesítő kiadványa FLUXES címmel, amelynek célja a legújabb tudományos eredmények közérthető megfogalmazása. Az ebben elérhető információk tudományos alapon segítik a klímaváltozás elleni fellépés tervezését, így rendkívül hasznosak lehetnek a döntéshozók számára. Az évenként kiadásra kerülő FLUXES első kötetének középpontjában az európai szén-dioxid nyelők helytől és időtől függő változásai állnak. A természetes nyelők változó viselkedése egyértelművé teszi, hogy a szén-dioxid semlegesség eléréséhez szükség van a kibocsátás további csökkentésére.

„Képzeljük el az atmoszférát mint egy hatalmas tartályt, amely tartalmazza az üvegházhatású szén-dioxidot (CO₂). A szén-dioxid jelenléte jelentősen befolyásolja az éghajlatot. De mi határozza meg a mennyiségét a légkörben? Az áramlások! A CO₂ áramlása a légkörbe a különböző forrásokból és ellenkezőleg, a légkörből a különböző gyűjtőkbe, vagy más néven nyelőkbe. Ilyen nyelők a szárazföldi és óceáni ökoszisztémák (ökológiai rendszerek). Ezekről az anyagáramokról, idegen szóval fluxusokról kapta nevét az Európai üvegházgáz értesítő, a FLUXES.” – írja beköszöntő szövegében az ICOS főigazgatója, Dr. Werner L. Kutsch. - „Ahhoz, hogy megértsük, mitől halmozódik fel a szén-dioxid az légkörben, először meg kell értenünk, mennyire összetettek az ezt okozó anyagáramok - a FLUXES első kötete ezt tárja az olvasók elé.”

A földi átlaghőmérséklet emelkedését kísérő éghajlati válság a légköri üvegházgázok koncentráció- növekedésének következménye. A legfontosabb üvegházgáz, a szén-dioxid mennyiségét három jelentős áramlás befolyásolja: 1. A szárazföldi ökológiai rendszerek általi kibocsátás és elnyelés. 2. Az óceánok általi kibocsátás és elnyelés. 3. A fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó kibocsátás. A szárazföldi ökoszisztémák és az óceánok – mint természetes nyelők – eddig felvették a fosszilis tüzelőanyagokból származó kibocsátás felét. De korántsem biztos, hogy ez így marad a közeli vagy a távoli jövőben is.

Az ökológiai rendszerek megkötik a légköri szén-dioxidot és elraktározzák a növényekben és a talajban. Ugyanakkor ki is bocsátanak szén-dioxidot a növények légzése és a talajlégzés által vagy a tűzesetek következtében. Ha a megkötés mértéke nagyobb, mint a kibocsátás mértéke, akkor az ökoszisztéma összességében nyelőként működik. Ezt a kényes egyensúlyt könnyen megzavarja az emberi tevékenység, mint például az erdők kivágása, a zöld területek letarolása építkezés vagy útépítés céljából, vagy azok a mezőgazdasági eljárások, amelyek kimerítik a talaj széntartalmát. Ez az egyensúly nagyon érzékeny az éghajlati változásokra is. Az ICOS adatai megmutatják, hogyan reagálnak az ökológiai rendszerek az éghajlatban és a földhasználatban bekövetkező változásokra. A szárazföldi szén-dioxid nyelők meggyengülése vagy egyenesen kibocsátóvá válása komoly akadályt emelhet a társadalom erőfeszítéseivel szemben a karbonsemlegesség elérésében.

Az óceánok hatalmas szén-dioxid nyelők; megkötik a fosszilis tüzelőanyagból származó mennyiség egynegyedét, így mérséklik a felmelegedést. Nem tudjuk azonban, milyen hosszú ideig marad meg ez a felvevőképesség, ha az éghajlat melegszik. Csak homályos képünk van arról, hogyan zajlik az óceánokban a szén-dioxid felvétele és leadása, és fogalmunk sincs, hogyan befolyásolja ezt a globális felmelegedés. Az emelkedő hőmérséklet és a változó klíma miatt megváltozik az óceánokban az oldott állapotban tárolt CO₂ mennyisége. Ha meg akarjuk érteni az óceánokban zajló szénciklust és előrejelzéseket kívánunk tenni, mindenképpen szükség lesz egy komoly megfigyelőrendszer kiépítésére.

A szén-dioxid többlet miatt bekövetkező klímaváltozást az ember okozza a fosszilis tüzelőanyagok elégetésével, amely az elektromos áram előállításához, az ipari tevékenységhez, a közlekedéshez és a fűtéshez szükséges. Európában az elmúlt években visszaesett a fosszilis eredetű kibocsátás a megújuló energia elterjedésének és a hatásfok növekedésének köszönhetően. De ahhoz, hogy helyesen értelmezzük a kibocsátás megfékezésére tett erőfeszítések eredményét, minden okot figyelembe kell vennünk, például a természetes nyelők viselkedését és változását, továbbá az időjárás által befolyásolt tüzelőanyag fogyasztást a fűtési vagy hűtési igények kielégítésére. Ezenkívül felléphetnek váratlan események, mint a világjárvány, amikor a lezárások miatt csökkent a közlekedés általi kibocsátás.

A természetes szén-dioxid nyelők egyre sérülékenyebbé válnak. Az éghajlatváltozás erősen befolyásolja a szárazföldi és az óceáni nyelőket. A fosszilis tüzelőanyagok általi kibocsátást kell drámai módon csökkentenünk és nem a természetes nyelőkre bíznunk a probléma megoldását.

A légköri CO₂ koncentráció emelkedése nem lineáris. A mért értékek az évszakokhoz köthető változásokat és a mérőhelytől függő eltéréseket mutatnak. A szén-dioxid görbéje csúcsot ér el minden év tavaszán és visszaesik minden nyáron. A csökkenés az európai szárazföldi ökoszisztémának, azaz a tavasszal éledő és nyáron zöldellő természet nagy szén-dioxid megkötő képességének köszönhető. Az egyes évek görbéi között is jelentős eltéréseket eredményez az adott helyen éppen jellemző időjárás. A fosszilis tüzelőanyag felhasználásából származó kibocsátás szintén változik időben és helytől függően. Azt se felejtsük el, hogy a légkörben folyamatos keveredés zajlik.

Szükség van egy széleskörű, a Föld egészére kiterjedő üvegházgáz megfigyelő rendszer mielőbbi létrehozására, amelyhez az európai ICOS által működtetett infrastruktúra jó példaként szolgálhat.

A globális klímaválság állapotába jutottunk. A légköri szén-dioxid növekedési üteme lesz a sikerünk fokmérője. Gyorsan kell cselekednünk, hogy a hőmérséklet növekedését 1,5 °C alatt tartsuk a párizsi éghajlatvédelmi egyezménynek megfelelően. A döntéshozóknak merész és hatásos lépéseket kell tenni, hogy önmérsékletre szorítsák a társadalmat és csökkentsék az emberi tevékenységből eredő üvegházgázok mennyiségét. Ez nem lehet vita tárgya. A globális üvegházgáz megfigyelő rendszer azzal segíti a klímavédelmi intézkedéseket, hogy tudományos alapokat ad a döntésekhez.

• A kiadvány itt olvasható: FLUXES - The European Greenhouse Gas Bulletin
• Az ICOS weboldala: https://www.icos-cp.eu/
• Az ICOS Hungary weboldala: https://icos.atomki.hu/
• Kapcsolódó korábbi hír: Magyarország csatlakozik az európai üvegházgáz-megfigyelésekhez
• Kapcsolódó előadás a kutatók éjszakáján: Üvegházban élünk

Kattintson a képre a megtekintéshez.

1. kép: A FLUXES - Európai üvegházgáz értesítő címlapja. Veszélyben vannak a szén-dioxid nyelők?