A projekt célja egy nemzetközi szinten is versenyképes AMS C-14 kompetencia központ létrehozása, amely képes a radiokarbon méréséhez szükséges új típusú, hatékony mintaelőkészítő berendezések fejlesztésére és piaci forgalmazására, továbbá a méréstechnikával kapcsolatos magas szintű képzésre.

Az Atomki tudományos hátterére és szakembergárdájára alapozva, az Isotoptech Zrt. eszközfejlesztési és gyártási tapasztalataival együtt egy, a világviszonylatban rohamosan bővülő AMS C-14 analitikai igényekhez gyorsan alkalmazkodó, az aktuális kutatási irányok és a piac igényeit együttesen kiszolgálni képes tudástranszfer központ jön létre.

Az elmúlt időszak robbanásszerű technológiai fejlődése lehetővé tette, hogy a kvantuminformatika eredményeit egyre szélesebb alkalmazási területeken hasznosítsák. Egy új kvantumforradalomnak lehetünk tanúi, amely garantálja az adatvédelem biztonságát, a kommunikációs biztonságot, és példátlan számítási teljesítményt fog nyújtani, amely felülmúl minden klasszikus elven alapuló számítási kapacitást. Ugyanakkor rendkívüli kihívást jelent, hogy az új kvantumeszközök és -protokollok a specifikációnak megfelelően működjenek. Ez a hitelesítési feladat az egyik legfontosabb szempont az EU kiemelt kvantumtechnológiai programjában. A projekt a jövőbeli eszközfüggetlen kvantumtechnológiák megvalósítása szempontjából kulcsfontosságú hitelesítés feladatának megoldását tűzte ki célul.

A GEOCORE projekt keretében a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat Rákóczibányai fúrómagminta raktára (Nógrád megye) földtani oktató és kutatóközponttá alakul. A fejlesztéshez kapcsolódóan az MTA Atommagkutató Intézetben (MTA Atomki) kőzetek és ásványok korának meghatározására alkalmas nemesgáz tömegspektrométer telepítése történik meg. Az ARGUS VI tömegspektrométer segítségével az argon nemesgáz igen kis mennyiségű izotópjainak nagy pontosságú mérésére van lehetőség. A berendezés elsősorban a K/Ar és a ⁴⁰Ar/³⁹Ar radiometrikus kormeghatározási módszerek alkalmazására ad lehetőséget. Tekintettel az Atomkiban közel 40 éve folyó földtani kormeghatározási kutatásokra, célunk a közép-kelet európai szinten meghatározó geokronológiai tevékenység folytatása és továbbfejlesztése.

Az Európai Örökségtudományi Kutatási Infrastruktúra (E-RIHS) célja a kulturális és természeti örökségünk értelmezésére, megőrzésére, dokumentálására és menedzselésére irányuló kutatások támogatása. Az infrastruktúra magában foglalja majd az E-RIHS központot és a nemzeti csomópontokat, rögzített és mobil infrastruktúrákat, fizikailag hozzáférhető archívumokat és virtuálisan elérhető adatbázisokat. Gyűjtemények, épületek és régészeti lelőhelyek, digitális és immateriális örökség, azaz kulturális és természeti örökségünk széles köre áll az infrastruktúra által támogatott kutatások látóterében.  Az E-RIHS jelenleg előkészítő szakaszban van, a jogi státusz, valamint a szervezésre, irányításra vonatkozó elképzelések, illetve a hosszú távú fenntarthatóságra vonatkozó üzleti terv kidolgozása zajlik.  Ezenkívül a konzorcium egy-egy kiválasztott területen hozzáférést biztosít felhasználók számára a jövőbeni működés próbájaként, azaz egységes, európai infrastruktúraként, támaszkodva már futó infrastruktúra projektekre.

A European Research Infrastructure for Heritage Science (E-RIHS) kezdeményezés laboratóriumok, múzeumok összefogása egy egyedülálló páneurópai kutatási infrastruktúra létrehozására az örökségtudomány területén. Célunk, hogy intézetünk legyen ennek a multidiszciplináris, elosztott helyszínű kutatási infrastruktúrának egyik csomópontja. A projekt első pillére egy világszínvonalú analitikai-képalkotó eszközpark összeállítása, amely mintaelőkészítés nélkül, széles mérettartományban ad információt a műtárgyakról, régészeti leletekről. Ezenfelül növeljük az Atomki AMS (Accelerator Mass Spectrometer - gyorsítós tömegspektrométer) Laboratóriumának régészeti leletek elemzését szolgáló kapacitását, illetve bővítjük az ilyen jellegű vizsgálatok körét. Az új grafitizáló egység még reprodukálhatóbb kormeghatározást tesz lehetővé, melyet a karbonát feltárás opciójával ki tudunk terjeszteni a hamvasztásos temetkezések vizsgálatára is. A csontok stabilizotópos méréseinek bevezetése megnyitja az utat a múltbeli táplálkozási szokások tanulmányozása felé is.

A projekt célkitűzése az Atomki Anyagtudományi Laboratóriumának regionális szintre történő fejlesztése. Megvalósítása a Debreceni Egyetemmel közösen létrehozott konzorcium keretében történik. A konzorcium vezetője a Debreceni Egyetem. A projekten belül sor kerül egyrészt a laboratórium eszköztárának a fejlesztésére, másrészt saját kutatási program végrehajtására. A laboratóriumban új berendezéseket állítunk üzembe: röntgen-diffrakciós berendezést (XRD) és fókuszált ionnyalábbal felszerelt elektronmikroszkópot. Saját kutatási feladataink között szerepel fényérzékeny anyagoknak fénnyel, ionokkal és elektronokkal való kölcsönhatásának tanulmányozása, ultranagy-vákuum körülmények között létrehozott felületi atomi rétegek termikus és optikai gerjesztéseinek vizsgálata, 1D nano-objektumok és 2D atomi rétegek előállítása, felület-ion kölcsönhatás vizsgálata, ionnyalábbal történő felület-megmunkálással nanoméretű felületi objektumok kialakítása, szilícium aerogel minták felületeinek funkcionalizálása és törésmechanikájának vizsgálata.

Egzotikus magfolyamatok kutatása itthon és ESFRI roadmap intézetekben

A projekt keretében az MTA Atomkiban lévő kutatási infrastruktúra egységeit integrált irányítási szoftver keretrendszerbe szervezve létrejön egy távolról is felügyelhető virtuális laboratórium. Az alegységek rendszerintegrációjának célja egy olyan komplex infrastruktúra kialakítása, mely alkalmas sugárbiológiai, sugárkárosodási mérések végrehajtására. Az integrációba bevont alrendszerek: ciklotron gyorsító, neutronforrás, függőleges izotóptermelő nyalábvég, tandetron gyorsító, Van de Graaff gyorsító, Co-60 forrás, MiniPET-3 kisállat Pozitron Emissziós Tomográf, radiokémiai laboratórium, ESCA (Electron Spectrometer for Chemical Applications), MGGL (Matra Gravitational and Geophysical Laboratory).

Konzorciumvezető:

• Evopro Systems Engineering Kft (támogatás: 398.725.723 Ft, 57%)

Konzorciumi tagok:

• MTA Atomki (támogatás: 185.500.010 Ft, 100%)
• MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (támogatás: 145.561.008 Ft, 100%)
• Szegedi Tudományegyetem (támogatás: 239.834.823 Ft, 100%)

A projekt a múltbeli és jelenkori geo-, hidro- és bioszféra, valamint a komplex klimatológia izotóp-geokémiai kutatását tűzi ki célul, amely alapvető jelentőségű a múltbeli és jelenkori klímaváltozás mértékének és hatásainak megértésében. A megalapítandó új Izotóp Klimatológiai és Környezetkutató Központ kutatási iránya számos tudományterületen átível, alkalmazza a fizika, a geológia, a geokémia, a hidrológia, valamint a légkör- és a klímakutatás korszerű tudományos módszertanát. A projekt célja új izotóp-geokémiai módszerek kifejlesztése és/vagy meghonosítása hazánkban. A rendszerszemléletű kutatási program mentén egy szinte példa nélküli, világszínvonalúan felszerelt izotópos klímakutató központ és tudásbázis jön létre hazánkban.
A kutatási projekt a debreceni székhelyű MTA Atomkiban valósul meg a már meglévő stratégiai kutatási infrastruktúrájának és eszközegyüttesének alapjain, hazai és külföldi kutatókkal való szoros tudományos együttműködésben.

Az MTA Atomki 2014 májusában helyezte üzembe a Tandetron típusú részecskegyorsítót. A jelenlegi kiépítésben ehhez egy Duoplazmatron ionforrás és egy kapcsolómágnes tartozik. Ezek beszerzését az MTA Infrastruktúra pályázatain elnyert támogatások tették lehetővé.

A jelen projekt célja - és egyben az elvárt eredmény - a Tandetron Laboratórium teljes kiépítése. Egy olyan világszínvonalú, széles módszer és eszközválasztékkal rendelkező, sokak számára hozzáférhető kutatóhely kialakítása, amely kiválósági centrummá teszi az intézetet és gyorsítóközpontját. Célunk, hogy az új laboratórium nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő lehetőségeket biztosítson a kutatási témák sokasága számára. Olyan technikai színvonalat tudunk majd biztosítani, és olyan tudásszintű kutatói közösséggel tudunk együtt dolgozni, amelyek biztosítják, hogy a laboratórium a nemzetközi (elsősorban európai) infrastruktúra-hálózatok fontos elemévé váljon, és alkalmas legyen számos nemzetközi nagy projektekben való hatékony részvételre is.