A projekt célja az anyagok fizikai tulajdonságainak vizsgálata az űrben előforduló környezeti feltételek mellett. Különösen a kondenzált molekuláris filmek (jegek) és gázfázisú összetevőik, valamint az űrben való felhasználásra javasolt anyagok tulajdonságait tanulmányozzuk. A kísérleteket (i) ultranagyvákuumos körülmények között, (ii) az űrben jellemzően előforduló hőmérsékleti tartományban, és (iii) a keV és MeV tartományba eső energiájú ionokat tartalmazó, a napszelet utánzó sugárzásnak való kitettség során végezzük.

A projekt két különböző, de egymást kiegészítő munkacsomagra osztható, amelyek (1) a jég fizikai szerkezetére összpontosítanak az űrben, és (2) az anyagok (beleértve az asztrofizikailag releváns jegeket és gázokat, amelyek az űrkutatásban való felhasználási lehetőségekkel bírnak) besugárzására az űrben tapasztaltakkal analóg körülmények között.

Támogatási összeg: 119 880 000 HUF

A projekt célja, hogy elméleti hátteret biztosítson az eszközfüggetlen kvantumtitkosítás gyakorlati megvalósításához. Ezt a kvantumtitkosítás alapját képező új Bell-féle nemlokalitási tesztek feltárásával, a biztonságot garantáló bizonyítások leegyszerűsítésével és új kísérleti elrendezések kidolgozásával tervezzük elérni.

A projekt keretében az ATOMKI matematikai eszköztárat fejleszt ki újszerű hálózati topológiákban összekapcsolt kvantumkommunikációs eszközök megvalósításához.

• Projekt koordinátor: Prof. Marcin Pawłowski (Gdański Egyetem, PL)
• Konzorciumi tagok: Gdański Egyetem (PL), INRIA Lyon (FR), ETH Zürich (CZ), ATOMKI (HU)
• A projekt összköltsége: 1.064.600 EUR
• Ebből az ATOMKI része: 60.706.800 HUF

A RIANA projekt hét európai csúcsminőségű kutatási infrastruktúra hálózatot egyesít, hogy fejlett technikákat biztosítson nanogyártáshoz, analitikához és szimulációhoz. Hatékony hozzáférést kínál 69 kutatási infrastruktúrához egyetlen belépési ponton keresztül. A RIANA célja a tapasztalt és új felhasználók bevonzása az akadémiai és ipari szférából egyaránt, alkalmazkodva az új tudományos témákhoz és igényekhez.

• Projekt koordinátor: Deutsches Elektronen-Synchrotron, DESY (Hamburg, Németország)
• Tagok: 56 konzorciumi partner 22 európai országból

• Az ATOMKI szerepe: Transnational Access szolgáltató, a Tandetron részecskegyorsító berendezésen nyalábidő biztosítása külső felhasználók részére

• A projekt összköltsége: 15 MEUR
• Ebből az ATOMKI része: 35.700 EUR

Az EURO-LABS 33 kutató- és tudományos intézmény hálózata 18 Európán belüli és kívüli országból. Magában foglal 47 kutatási infrastruktúrát a magfizika, a részecskegyorsítók és a detektorok területén. E nagy hálózaton belül az EURO-LABS biztosítja a sokszínűséget és aktívan támogatja a különböző nemzetiségű, nemű, korú, fokozatú, változatos szakmai gyakorlattal rendelkező kutatókat.

Az ATOMKI részvétele az EURO-LABS projektben a CLEAR klaszteren keresztül valósul meg. A CLEAR három létesítményből álló konzorcium:

• ATOMKI Debrecenben (támogatás: 93.125,00 EUR),
• CNA Sevillában (357.506,25 EUR) és
• IST Lisszabonban (65.000,00 EUR),

melyek hozzáférést biztosítanak neutron- és stabil-ion nyalábokhoz. A konzorciumot egy közös programbizottság irányítja. A CLEAR honlapja tartalmazza a transznacionális hozzáférési szolgáltatások összes szabályát.

A program keretében elérhető részecskegyorsítók az Atomkiban:

• 2 MV tandetron (tandem típusú gyorsító),
• 18 MeV ciklotron (MGC-20E),
• ECR ionforrás.

1. A projekt a nukleáris technológia alkalmazásait fedi le, támaszkodva az alapkutatás területén gyűjtött magfizikai adatokra, ezért nagy fontosságú az ismeretlen magszerkezeti és magreakció adatok meghatározása kísérleti technikával.
2. A nukleáris technológia alkalmazásának egyik fontos területe a radioizotópok előállítása, egyrészt sugárforrásként, másrészt adalékként, valamint magában a vizsgálandó anyag térfogatában. Ezek azután felhasználhatók folyamatok követésére költséghatékony és gyors módszerrel.
3. Új felületi rétegek besugárzással történő előállítása és azok vizsgálata, új összetételű anyagok kopásvizsgálatához megfelelő besugárzási és mérési eljárások kidolgozása. Új, nanotechnológián alapuló nukleáris részecskedetektorok kifejlesztése.
4. Terápiás és diagnosztikai radionuklidok gyorsítóalapú előállításának fejlesztése, elválasztási módszerek kidolgozása. Teranosztikus izotópok és célzott radionuklid terápia fejlesztése.

Támogatás 4 éves időtartamra: 1.191.526.000 Ft

Kutatási projektünkben a víz körfogásának egy fontos elemével, a csapadékkal és annak izotópösszetételével (trícium és stabil izotópok) foglalkozunk. Az esővíz bonyolult légkörfizikai folyamatok révén alakul ki, különböző felhőkben és dinamikai körülmények között, így képződése szerint két nagy csoportba sorolható: réteges (szitálás, köd, csendes eső, havazás) és konvektív (záporszerű) csapadék. A légkörfizikai mechanizmusok az esővíznek jellegzetes izotópösszetételt kölcsönöznek, amelyek a képződési folyamatokról hagynak lenyomatot. Kutatásunk fő célja, hogy megvizsgáljuk a két fő esőtípus sajátságos izotópösszetételét, annak térbeli és időbeli változékonyságát. Ennek érdekében csapadékgyűjtő hálózatot fejlesztünk és működtetünk a Kárpát-medencében, és meghatározzuk az összegyűjtött minták izotópösszetételét. A mért és megfigyelt adatokat felhasználva betekintést nyerünk az esőtípus és az izotópösszetétel kapcsolatába.

Támogatás összege: 27.748.866 HUF

A titánötvözetekből készült ortopédiai és fogászati implantátumok fejlesztésének célja olyan bevonatrétegek kialakítása, melyek növelik a korrózióállóságot, antibakteriális hatásúak és elősegítik a csontszöveti beágyazódást. Munkánk során olyan kettős bevonatrétegek készítésével, azok szerkezeti és biológiai tulajdonságainak vizsgálatával foglalkozunk, melyek biokompatibilitásuk mellett csökkentik az implantátum fémionjainak az élő szervezetbe való bejutását. A bioinert TiAlN/CNx multiréteg és biotoleráns TiAlSiN rétegek növekedési hibáinak lezárását titán- és alumínium-oxid rétegekkel valósítjuk meg, csökkentve ezzel az implantátumok okozta toxikus hatást.

A projekt kétoldalú tudományos és technológiai (TéT) együttműködési támogatás keretében valósul meg.

Együttműködő partner: Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Kar, Újvidék, Szerbia

A projekt költsége: 1.727.112 HUF

A projekt célja újfajta, nitrogén-oxidok és szerves nitrátok érzékelésére alkalmas, nagy érzékenységű kvarckristály-mikromérleg (QCM) alapú gázszenzorok készítése. Az érzékenység növelését az aktív felület és a rajta kötött specifikus receptormolekulák mennyiségének növelésével érjük el, porózus fém (black metal) rétegek felhasználásával. Az ATOMKI Anyagtudományi Laboratóriumának feladata az előállított felületek és rétegszerkezetek morfológiai (XRD, FIB-SEM) és mélységi (SNMS) karakterizálása.

A projekt konzorciumban valósul meg, a résztvevő intézmények:

• University of Chemistry and Technology (Prága, Cseh Köztársaság) - konzorciumvezető
• Kitami Institute of Technology (Kitami, Japán)
• Polymer Institute of Slovak Academy of Sciences (Pozsony, Szlovákia)
• University of Opole (Opole, Lengyelország)
• ATOMKI - Atommagkutató Intézet (Debrecen)

A 9 ország 18 partneréből álló nemzetközi konzorcium feladata olyan portál monitor és 3D tomográfiás módszer fejlesztése, amely a nagyméretű szállítmányok és szállítóeszközök gyors és megbízható biztonsági ellenőrzését teszi lehetővé. A rendszernek alkalmasnak kell lennie az elrejtett személyek, valamint a veszélyes és tiltott anyagok (nukleáris anyagok, robbanószerek, fegyverek, kábítószerek, csempészáruk) időben történő felderítésére. Az átvilágítás lézeralapú, új fejlesztésű sugárforrások által kibocsátott részecskékkel (főleg Röntgen-fotonokkal) történik. A szállítmányon átjutó részecskék detektálása és az adatfeldolgozás jórészt új típusú módszerekkel történik. A projekt a nemzeti és Európai Unió szintű nemzetbiztonsági, rendészeti és vámügyi problémák kezelését segíti.

Az ATOMKI a lézeralapú forrásokból kilépő neutronok detektálására alkalmas módszerek fejlesztésében vesz részt.

Nettó EU hozzájárulás: 6 989 608,75 EUR; az ATOMKI része: 56 062,50 EUR.

A nemegyensúlyi plazmák olyan gyengén ionizált gázok, amelyek elektronokat, semleges és töltött molekulákat, atomi klasztereket és nanorészecskéket tartalmaznak. Fontosságuk alapvető a komplex anyagoktól a nanoszerkezeteken át az asztrofizikáig és a bolygók légköréig. Nagyon változatos természetű jelenségek színterét képezik az atomi méretektől a teljes plazma méretéig terjedő skálán. Ide tartoznak az elektronok és atomok/molekulák közötti gázfázisú ütközések: rekombináció, disszociáció, gerjesztés és ionizáció, a keletkezett szekunder-gyökök ütközései, plazma-felület kölcsönhatások. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a szénhidrogén plazmákban lejátszódó elemi ütközési folyamatok (különös tekintettel az elektronok és gyökök közötti ütközésekre) hogyan befolyásolják a plazmát. Kvantumkémiai és szóráselméleti számításokat tervezünk elvégezni a reakciók dinamikájának és legfontosabb útvonalainak vizsgálatára, meghatározva ezen folyamatok hatáskeresztmetszeteit és reakciósebességeit.