A Keleti-Kárpátok neogén-negyedidőszaki vulkáni vonulata mentén, számos ásványvíz forrás található. Legtöbbjük magas CO2-tartalmú, különböző típusú természetes forrás, amelyek a CO2-gázkibocsátásokhoz kapcsolódnak. A helyi lakosság ezeket a forrásokat „borvizeknek” nevezi, mert a vizet gyakran CO2 buborékok kísérik.
A Keleti-Kárpátok vulkáni vonulata és az Erdélyi-medence üledékes összleteinek találkozásánál 121 ásványvíz forrást és kutat mintáztunk. Célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a vizek eredetét és felderítsük a fizikai és kémiai tulajdonságokért felelős természetes folyamatokat. Továbbá ellenőriztük a hidrogeológiai rendszer kitettségét és sérülékenységét az esetleges szennyezőkre és a környezeti változásokra.
Vizsgálatunk, beleértve a fő vegyi komponenseket és a vizek stabilizotóp-összetételét, arra mutatott rá, hogy a felszín alatti vizek különböző folyamatokon mennek át a beszivárgás után. A víz, a vulkáni vonulatának nyugati peremétől az Erdélyi-medence irányába hosszú utat tesz meg, ami alatt fokozatosan alkalmazkodik a változó földtani környezethez. A víz útját végigkövetve szemtanúi lehetünk az ásványvizek összetételének alakulásának, a kalcium-magnézium-bikarbonát típustól a magas oldott-anyag tartalmú nátrium-klorid típusú ásványvizekig. Ez az átalakulás a kőzetek változásával egyszerre megy végbe, jelezve a folyamatos kölcsönhatást a kőzet és a felszín alatti víz között. A vízben oldott, különböző eredetű (légköri, utóvulkáni, szerves) gázok jelenléte különleges tulajdonságokkal ruházza fel az itteni ásványvizeket, amelyeket ivókúrára és gyógyászatban egyaránt lehet hasznosítani.
A geokémiai jellemzők további változásai a különböző víztípusok keveredésnek tulajdonítható, amelyet a terület szerkezetföldtani jellemzői befolyásolnak. A stabilizotóp-összetételek alapján a vizek csapadékvíz eredetűek, azaz utánpótlódásuk a csapadékvízből történik. Különlegesebb, emelkedett δ18O és δD stabilizotóp-összetételt mutatott néhány sós, CO2-tartalmú ásványvíz. Ezeket az extrém összetételeket a víz agyagásványokkal való kölcsönhatásának és a kőzetképződési folyamatoknak tulajdonítottunk.
Figyelembe véve, hogy ezen vizek többsége csapadékvíz eredetű, vízhozamukat a meteorológiai tényezők befolyásolják, a sekélyebb talajvizekkel való keveredés növelheti szennyező anyagoknak való kitettségüket.