Magyarország belép az éghajlat- és légkörkutatás legfontosabb európai kutatási szervezetébe, az Integrált Szénmegfigyelő Rendszerbe (ICOS). Az ICOS küldetése, hogy számos korszerű mérőhely összehangolt működtetésével és egységes mérési módszerek alkalmazásával hosszú távú vizsgálatokat végezzen, amellyel egyrészt elősegíti a szén globális körforgásának megértését, másrészt megbízható információt ad az üvegház hatású gázok változásairól. A szervezet célja a klímaváltozás okainak, mechanizmusának és következményeinek feltárása. Ezzel tudományos alapokat nyújt a megfelelő klímavédelmi jogszabályok megalkotásához.

Az éghajlat- és légkörkutatás hazai kutatóműhelyeinek javaslatára, az ELKH (Eötvös Loránd Kutatási Hálózat) és az NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) támogatásával Palkovics László innovációs és technológiai miniszter döntése alapján az ICOS (Integrated Carbon Observation System) 2021. májusi közgyűlésére Magyarország benyújtotta az ICOS Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciumhoz (ERIC, European Research Infrastructure Consortium) történő csatlakozásának kérelmét, amelyet a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Magyarország 2022. január 1-től válik a konzorcium teljes jogú tagjává.

Az ICOS ERIC az Európai Unió éghajlatvédelmi stratégiájának tudományos alátámasztására és az intézkedések eredményességének ellenőrzésére jött létre 2015-ben. A konzorciumot jelenleg 13 ország alkotja: Belgium, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország. Magyarország után napirenden van Észtország, Írország, Lengyelország és Portugália csatlakozása is.

A tagországok egy szorosan összehangolt mérőállomás-hálózatot működtetnek, amely vizsgálja a légkör összetételét, a bioszféra és a légkör, valamint az óceánok és a légkör közötti üvegházgáz-forgalmat. A gyorsan bővülő hálózathoz jelenleg 38 légköri, 86 ökológiai és 22 óceáni mérőhely tartozik.

Az ICOS (Integrated Carbon Observation System − Integrált Szénmegfigyelő Rendszer) elnevezés a széntartalmú üvegházgázok vizsgálatát hangsúlyozza, ám a szervezet tevékenysége ennél sokkal összetettebb. Figyeli a globális éghajlatváltozásért felelős egyéb üvegházhatású gázok mennyiségének alakulását is, és felméri az ezen gázok légköri mennyiségét alakító folyamatokat. Az egységes módszerekkel begyűjtött mérési adatok feldolgozásával bővíti ismereteinket az éghajlati folyamatokról, így alapvető információt szolgáltat az éghajlatváltozás előrejelzéséhez. A rendszer folyamatos működtetése lehetővé teszi a rendkívüli változások gyors felismerését, ami az alkalmazkodási stratégiák alapja.

Az ICOS keretében folyó munka lehetővé teszi az emberi kibocsátás objektív, mérési alapú meghatározását az egyes országok szintjén is, így közvetlen gyakorlati haszna a nemzetközi kibocsátás-csökkentési egyezmények betartásának ellenőrzése, továbbá lehetővé teszi az éghajlatvédelmi stratégiák hatékonyságának meghatározását és a hatékonyság növelésére szolgáló ajánlások kidolgozását. A légkör és a bioszféra közötti anyagcsere vizsgálata hozzájárul a környezetkímélő mezőgazdasági technológiák és az éghajlatvédelem szempontjából hatékony erdőgazdálkodási technológiák kifejlesztéséhez. Az ICOS által begyűjtött adatok nyilvánosak, az adatbázis minden kutató számára elérhető és feldolgozható. A kutatómunka során feltárt légköri folyamatok ismerete nélkülözhetetlen a környezetpolitika számára.

Az ICOS magyarországi bázisát a most formálódó ICOS-HU konzorcium adja, amelynek a hazai éghajlat- és légkörkutatás intézményei lesznek várhatóan a tagjai: az Atommagkutató Intézet (ATOMKI), a Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI), az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Meteorológiai Tanszéke és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Növényélettan és Növényökológia Tanszék, Növénytermesztés-tudományi Intézet. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) szakmai partnerként vesz részt a munkában.

Magyarország csatlakozása után a mérőhálózatba fokozatosan beintegrálódnak a hazai légköri és ökológiai mérőállomások. Az első belépő mérőállomás az Atommagkutató Intézet által a Vas megyei Hegyhátsál községben üzemeltetett magastornyos légköri megfigyelő állomás lesz. A hegyhátsáli állomáson történő adatgyűjtésben egy tudományos együttműködés keretében az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatala (NOAA) is részt vesz.

A hazai légköri mérőállomás csatlakozásával közvetlenül felmérhetővé válik az ország antropogén, azaz emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátása mind a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását, mind a mező- és erdőgazdasági tevékenységet illetően. A mérőhálózat adatainak elemzésével lehetővé válik a kibocsátás-csökkentési intézkedések hatásának lemérése. A nemzetközileg hitelesített mérések objektív alapot adnak a kötelezettségvállalások teljesítésének megítéléséhez, melynek a nemzetközi kibocsátásikvóta-kereskedelemben kritikus gazdasági jelentősége is lehet.

Kattintson a képekre a megtekintéshez.

1. Az ICOS ERIC hálózatához tartozó jelenlegi mérőállomások: légköri (piros), ökológiai (sárga) és óceáni (sötétkék).
   Vannak további, a térképen kívül eső állomások is. A Magyarország területén lévő mérőhelyek a csatlakozás után kerülnek fel a térképre.
   (Kép forrása: www.icos-cp.eu)
2. és 3. A hegyhátsáli tévétoronyban jelenleg is működő mérőállomás lesz az első Magyarországon, amelyik csatlakozik az ICOS mérőhálózatához.
   A mérőhelyet a debreceni Atommagkutató Intézet működteti, a tornyot az Antenna Hungária bocsátotta rendelkezésre.