A víz minden kétséget kizáróan a legfontosabb folyadék bolygónkon. Hatalmas mennyiségű információ gyűlt össze tulajdonságairól, az izolált molekulától kezdve egészen az óceánokig. Jelen előadásban a tömbfázisbeli folyékony víz atomi szintű szerkezetére fókuszálok. Ennek oka, hogy még mindig vannak viták a mikroszkopikus szerkezet alapvető vonásait illetően.

Röviden megemlítem az úgynevezett víz-anomáliákat. Ezek közül a legismertebbek, hogy a vízmolekulák közönséges körülmények között folyadékfázist alkotnak, valamint a 4 Celsius fokos sűrűségmaximum (ami önmagában is nagy hatással van a természetes vizek életére). Az összes, kb. 50 (!) anomáliát a hidrogénkötés jelenléte okozza.

Kitérek a legalapvetőbb szerkezeti jellemző, az első nemkötő O...H távolság (azaz a H-kötési távolság) meghatározására. Erre a jellemzőre a neutrondiffrakciós kísérletek érzékenyek, ezért kimerítően taglalom a módszert, annak összes (sajnos jelenleg még nem jól kezelhető) nehézségével együtt. Végül szót ejtek az általam az elmúlt 25 évben tett erőfeszítésekről.

[1] Pusztai L., Partial pair correlation functions of liquid water, Phys. Rev. B 60, 11851 (1999).

[2] L. Temleitner, A. Stunault, G. Cuello, L. Pusztai, Neutron diffraction of hydrogenous materials: Measuring incoherent and coherent intensities separately, Phys. Rev. B 92, 014201 (2015).

Az előadás előtt 30 perccel tálalva a tea és a keksz.