Az éghajlatváltozás okozta kihívások témát járja körül az Atommagkutató Intézet a Magyar Tudomány Ünnepe keretében tartandó idei ismeretterjesztő előadásaival.

• Az előadások helyszíne: Atomki nagyelőadó (Debrecen, Bem tér 18/c, XII. épület 3. emelet / Bejárat a Poroszlay utca felől)
• Kinek ajánljuk? Általános iskola legfelsősebbjei, középiskolások, egyetemisták, felnőttek
• Iskolai osztályok és más csoportok bejelentkezése: kiraly.beata@atomki.hu
• Az előadásokra egyéni érdeklődőknek nem kell előzetesen bejelentkezni.
• Élő közvetítés követése: https://youtube.com/channel/UCw4tnvtwhD2MM7jNDxbwpHg/live

Kattintson a képekre a megtekintéshez.

Időpont: 2022-11-14 hétfő 15:00 óra

Előadó: Dr. László Elemér (Atommagkutató Intézet)

Időjárási és éghajlati szélsőségek

A közelmúltban érzékelhettük a környezetünkben kialakuló időjárási és éghajlati szélsőségeket, amelyeket nemcsak a hőérzetünk és emlékeink alapján jelenthetünk ki, hanem a megfigyelések is megerősítik. Az idei év volt az egyik legmelegebb, amit valaha mértek a Kárpát-medencében. A nyarunkat gyakran hőhullámok határozták meg, így nagy szárazság volt kevés csapadékkal, súlyos aszállyal, míg 2010-ben hűvös nyarunk volt és rekordmennyiségű csapadék hullott. De hogyan alakulnak ki ezek a szélsőségek?

Időpont: 2022-11-15 kedd 15:00 óra

Előadó: Dr. Szegedi Sándor (Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Intézet)

Városklíma – Kihívás vagy lehetőség?

A városokban a megváltozott energia- és vízmérleg a klímaelemek mindegyikének kisebb-nagyobb mértékű megváltozását eredményezi. Ez a helyi léptékű klíma-módosító hatás a városklíma. Az urbanizáció előrehaladtával a városklíma következményei erősödnek, így a városlakók és várostervezők egyre jelentősebb kihívásokkal szembesülnek az élhető települési környezet biztosítása területén. Mennyiben jelentenek ezek a kihívások elhárítandó veszélyt és mennyiben rejtenek kiaknázható lehetőségeket?

Időpont: 2022-11-16 szerda 15:00 óra

Előadó: Dr. Lisztes-Szabó Zsuzsa (Atommagkutató Intézet)

Furulyázó kukoricalevelek, avagy a kova szerepe a szárazságtűrésben

A növények többféle módszerrel harcolnak a szárazság ellen, például a kukoricalevelek csővé formálódnak aszálykor. Ebben szerepe van a levél kovával (szilícium-dioxiddal) telítődő sejtjeinek. A szilícium tartalmú kovasejtek élvezhetetlenné tehetik a növényi részeket a rágcsálók és a csigák számára, de elvágják az ujjunkat is, ha végig húzzuk egy fűszálon. A növényi kova és a szilícium tartalmú ásványok fontos tulajdonsága, hogy mállásuk során hatékonyan elnyelik az üvegházhatású szén-dioxidot.

Időpont: 2022-11-17 csütörtök 15:00 óra

Előadó: Dr. Braun Mihály (Atommagkutató Intézet)

Árvíz vagy aszály?
Miről árulkodik az üledék a Tisza hullámterén?

A Tisza szabályozása a 19. század végén kezdődött és napjainkra már meghatározó környezeti változásokat eredményezett. Az ártéri területeken lerakódott üledék megőrzi a változások nyomait. Aszályos időszakban más összetételű üledék halmozódik fel, mint árvizes időszakban. Bemutatjuk, hogyan lehet a modern környezetvizsgálati módszereket felhasználni múltbeli folyamatok rekonstrukciójára és milyen feltöltődési folyamatok mentek végbe a hullámtéren. Vajon mire számíthatunk a jövőben a Tisza mentén?