Palcsu László tudományos érdeklődési területe a környezet- és klímakutatásra fókuszálódik, amihez főleg a nemesgáz tömegspektrometria által nyújtott eszköztárat használja, de otthonosan mozog a földtani kormeghatározási módszerek és általában az izotópgeokémia más területein is. Szalay Sándor és Hertelendi Ede örökségéhez hűen sikerrel alkalmazza a fizikai módszereket nemcsak a földtudományok, hanem az alkalmazott ipari kutatások terén is. Jelentős publikációs tevékenységének egyik kiemelkedő eredménye a 2019-ben, több társszerzővel írt, a Nature Scientific Reports-ban megjelent cikke, amely a csapadékban mért kozmikus eredetű trícium mennyiségének ciklikus változását mutatja be.

A Hertelendi labor szellemiségét mind tudományos, mind tudományszervezési tekintetben sikerült továbbvinnie és továbbfejlesztenie. A labor a vezetése alatt elnyert és sikeresen lezárt közel 2 MrdFt összegű GINOP pályázatnak és ipari együttműködéseknek köszönhetően jelentősen megerősödött, az intézet legnagyobb és legfiatalabb csoportjává vált. A laboratórium a GINOP, a határon átnyúló H2020-as és több kisebb pályázat eredményeképpen számos új berendezéssel gazdagodott, ami új módszerek meghonosítását is lehetővé tette. Ezen fejlesztéseknek köszönhetően az Atomki a víz- és kőzetkormeghatározás, a nemesgáz tömegspektrometria, a csatolt- és stabilizotóp arányok meghatározása területén Közép-Kelet-Európa vezető laboratóriuma lett.

Tudományszervezési és tudományos sikereihez jelentős részben hozzájárult magabiztos, határozott, de baráti szellemű vezetői stílusa, kiváló kapcsolatteremtő képessége, türelme és nyitottsága. Allűröktől mentes vezetőtípus, akire bármikor számítani lehet mind szakmai, mind személyes vonatkozásban, aminek köszönhetően számos magyar és külföldi doktoranduszt és fiatal kutatót tudott bevonni kutatásaiba. Sikerei ellenére megmaradt olyan vérbeli kutatónak, aki leginkább a terepen és a műszerei mellett érzi otthon magát.