English nyelv English
 

Tájékoztatás a légköri radioaktivitás szintjéről

Esemény Tájékoztatás a légköri radioaktivitás szintjéről
Időpont 2020.04.09
Egyéb információ

A légkörben mérhető radioaktivitás szintjével kapcsolatban felröppent hírek és rémhírek miatt összefoglaljuk, honnan juthatunk hiteles mérési adatokhoz.

 

Hiteles mérések az Atomkiban

Az Atommagkutató Intézet területén rendszeres mérés zajlik. Ennek adatai (további mérőhelyek adataival együtt) elérhetőek

Az oldalmenüből válassza ki a mérések állomásonként lehetőséget, itt a Debreceni Egyetem mérőállomást, majd a kívánt időszakot. Kérhet grafikonos megjelenítést is, de ha ezt kikapcsolja, akkor táblázatos formában kapja meg az adatokat. A táblázatból kiolvasható, milyen gyakorisággal történik az adatrögzítés.

 

További elérhető hiteles adatok (a teljesség igénye nélkül)

 

Hitelesnek nem tekinthető adatok

Felhívjuk a figyelmet, hogy az interneten számos olyan oldal létezik, mely hitelesnek nem tekinthető adatokat közöl. Ezen oldalakra felelős személyek és felelős újságírók ne hivatkozzanak.

 

Hiteles mérések

Mindenekelőtt tisztázandó, hogy hitelesnek tekinthető méréseket csak az arra felhatalmazott hatóság által rendszeresen hitelesített mérőműszerrel lehet végezni. Azzal is csak úgy, ha a mérést végző személy erre ki van képezve, tudatában van a mérés minden lépésének jelentőségével és azzal, hogy milyen apró hibákat lehet eközben elkövetni. Nem megfelelő mintavételezéssel és nem megfelelő mérési eljárással még hitelesített mérőműszer esetén is hamis adatokat kapunk.

 

Minden mérésnek van továbbá úgynevezett mérési bizonytalansága (régebben mérési hibának nevezték), amelyet tudományos körökben a mért értékkel együtt kötelezően szoktak megadni ± (plusz mínusz) jellel.
(Például ha valakinek megmérem a testmagasságát, de két egymás utáni mérésnél nem egyformán húzta ki magát vagy nem egyformán nyomtam le a haját a fejtetőn, akkor nem egyforma értéket kapok. Egy harmadik mérés megint mást adna. Egy tudományos mérés eredményét ezért ilyen formában adjuk meg: 172,7 cm ± 0,3 cm.)

 

A radioaktivitás mérése további bizonytalansággal is jár, aminek oka maga a természet: a radioaktív bomlás statisztikus jelenség. Nem lehet megjósolni, hogy egy kiszemelt radioaktív atommag a következő egy percben el fog-e bomlani. Elegendően sok radioaktív atommagot tekintve azonban meg tudjuk mondani, hogy közülük hány fog elbomlani a következő egy percben.
(Egy hétköznapi példa statisztikus jelenségre: a lottószámok kihúzása. Mindig vannak biztos nyerő stratégiával kecsegtető személyek, de valójában nem lehet megjósolni a lottóhúzás kimenetelét. Hosszú idő elteltével azonban minden számra sor kerül.)

 

Természetes háttérsugárzás

A radioaktivitás természetes része életünknek. Jelen van a minket körülvevő világban és mi magunk is mindannyian sugárzó egyéniségek vagyunk. A testünket alkotó kémiai elemek közül a legtöbb radioaktív bomlás a kálium 40-es (K-40) és a szén 14-es (C-14) tömegszámú izotópjától származik. Egy 70 kg tömegű emberben másodpercenként (!) kb. 4400 db K-40 izotóp és kb. 3600 db C-14 izotóp bomlik el.

 

A természetes háttérsugárzást származási helye szerint szétválasztva megkülönböztetünk kozmikus és terresztriális (azaz földi eredetű) sugárzást. A kozmikus sugárzás aktuális mértékét jelentősen befolyásolják a Napban lezajló események, például egy napkitörés. A terresztriális sugárzás mértéke a Föld különböző pontjain nagyon eltérő lehet, többek között az alapkőzetbeli eltérések miatt. A természetes háttérsugárzás tehát azonos időben különböző helyeken mérve nagyon eltérő lehet és azonos helyen is jelentős ingadozásokat mutat az idő függvényében.

 

A természetes háttérsugárzáshoz mindig hozzáadódik az emberi tevékenység következtében kikerülő radioaktív szennyezőktől származó többlet. Ez különösen jelentős volt a 20. század második felében a légköri atombomba kísérletek miatt. Az atomcsend egyezménynek köszönhetően azonban az ebből származó többlet mára gyakorlatilag eltűnt a légkörből.