|
A hasadványnyomok urántartalmú szilárd anyagokban (pl. ásványokban) általánosan előforduló, 10-20 µm hosszúságú, vonalszerű rácshibák. Képződésük az urán (elsősorban 238U) spontán maghasadásának eredménye, számuk pedig az eltelt idő és az uránkoncentráció függvénye. A nyomok kémiai maratással optikai mikroszkóp számára is láthatóvá tehetőek, ami lehetővé teszi azok számolását (általában manuálisan) és ezáltal a kormeghatározást. A nyomsűrűség és a nyomhosszúság-eloszlás számos geológiai folyamat datálását tette lehetővé az elmúlt évtizedekben: vulkánkitörések, hegységek kiemelkedése, kőolaj/földgázképződés, stb. A módszer helyessége azonban az utóbbi években többször is megkérdőjeleződött. Ez szükségessé teheti a módszer továbbfejlesztését, felhasználva a modern analitika vívmányait.
Az előadás angolul hangzik el, tekintettel az előadáson résztvevő külföldi kollégákra.
Az előadás előtt 10:30-tól tea.
Az előadásra az új fiatalok bemutatkozása keretében kerül sor. A közvetlenül doktori fokozatszerzés előtt álló vagy már fokozatot szerzett fiatalok szeminárium keretében mutatják be eddigi munkásságukat, amennyiben a fokozatszerzés helyszíne nem az Atomki. Ezzel hatékonyabban bekerülhetnek az intézet vérkeringésébe.