|
Richard Phillips Feynman száz éve, 1918. május 11-én született, ez ad alkalmat a megemlékezésre. A róla szóló irodalom a Gutenberg galaxisban és az interneten is bőséges, ki kell választani valamilyen érdekes részterületet. A hazai fizikusokat és tanárokat feltehetően a címben megfogalmazott vonatkozás érdekli a legjobban.
1968 és 1970 között jelent meg a Műszaki Könyvkiadó gondozásában az akkor már a Szovjetunióban is kiadott „The Feynman Lectures on Physics”, „Mai fizika” címmel. Feynman neve így lett széles körben ismert Magyarországon a fizikát tanuló egyetemi hallgatók és az oktatók körében.
1965-ben Richard P. Feynman, Julian S. Schwinger és Sin-Itiro Tomonaga együtt kaptak fizikai Nobel-díjat kvantumelektrodinamikai munkásságukért. Ők hárman egymástól függetlenül dolgoztak a Dirac, majd Fermi által kifejlesztett kvantumelektrodinamika új matematikai formalizmusán.
Ki volt hát Richard Feynman, a Nobel-díjas fizikus, a sikeres egyetemi előadó, matematikai és nyelvtehetség, a maya írásjelek megfejtője, titkos páncélszekrények sikeres feltörője, a bongo-dobolás elkötelezett művésze, aki már idős korában fejlesztette tökélyre rajztehetségét? Marx György válasza, melyet 1988-ban, Feynman halála után adott a Fizikai Szemlében:
„A fizika élő legendája távozott el közülünk. Határozottan különbözni kívánó személyisége, új utakat nyitó kreativitása, csillogó előadókészsége (talán jogosan is) kialakította kortársaiban azt a meggyőződést, hogy ő korunk legokosabb embere. Nobel-díjas és szupersztár volt egyszemélyben, aki még a kvantummechanika alapjaihoz is tudott minőségileg újat mondani a 20. század második felében.
Az előadás anyaga (az előadó engedélyével): Richard Feynman Magyarországon
Az előadás anyagából készült cikk: Fizikai Szemle
Az előadás előtt 10:30-tól tea.