Az Atomki első 60 éve (1954-2014)

A '60 év 60 napban' hírgyűjteményben az Atomki elmúlt hat évtizedét mutattuk be úgy, hogy 2014. szeptember elejétől november 10-éig, a Magyar Tudomány Ünnepe megnyitójáig naponta egy-egy év valamely eseményét emeltük ki, kezdve az 1954-es alapítástól 2014-ig. Az események kiválasztásánál arra törekedtünk, hogy minél teljesebb képet adjunk az Atomkiban folyó kutatómunkáról, illetve az intézet történetéről. Az anyag összeállításában egyebek mellett felhasználtuk a Medveczky László által készített 'Atomki kronológia 1954-89' című kiadványt, illetve 1989-től kezdődően az Atomki évkönyveit.

Összeállította: Lévai Géza

• 2014: Átadták az Atomki legújabb, tandetron rendszerű gyorsítóját. A kétmillió Volt terminálfeszültségű gyorsítót az Atomki több kutatócsoportja is használni fogja alap- és alkalmazott fizikai kutatásokra.
• 2013: „Megérthető-elérhető fizika” címmel elindult az Atomki által elnyert TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) projekt, amelynek célja az Atomkiben elért tudományos eredmények széles körben történő ismertetése. A projekt keretében az Atomki fiatal munkatársai két tanéven át rendhagyó fizikaórákat tartanak a környékbeli megyék középiskoláiban, kiadványok készülnek különféle célcsoportok számára, illetve „Az ördög köve' című ifjúsági kalandregény alapján összeállítanak egy interaktív számítógépes játékot, amely játékos formában ismerteti meg a tizenéves korosztályt a fizika érdekességeivel.
• 2012: Az Atomki több a CERN-ben dolgozó kutatója is hozzájárult a Higgs-bozon keresését célzó kutatásokban elért áttöréshez. A méréseket a CERN CMS és Atlas nevű detektorain végezték. Az Atomki kutatói a CMS csoport tagjaiként lettek a siker részesei.
• 2011: Megnyílt az AMS (Accelerator Mass Spectrometer) laboratórium, amely világszínvonalú kutatásokat tesz lehetővé a radiokarbonos kormeghatározás területén. A berendezés a Zürichi Szövetségi Műszaki Főiskolán (ETHZ) készült és a környezetfizikai kutatásokat segíti.
• 2010: „Elemi álom” címmel elkészült egy gyerekeknek szóló animációs rövidfilm, amely héliumatomok kalandjain keresztül mutatja be az Atomkiben folyó kutatásokat. Az Atomki évről évre nagyobb hangsúlyt fektet a fizika és a tudomány népszerűsítésére a diákok és az érdeklődő felnőttek körében.
• 2009: Az Atomki egyik kutatója egy lengyel expedició meghívásával három hónapot töltött az Antarktiszon. A kutatások célja kőzetek begyűjtése volt későbbi vizsgálatokhoz. Az Atomkiben évtizedek óta foglalkoznak kőzetek kormeghatározásával, amit a kőzetek anyagából kivont izotópok arányának megmérése alapján végeznek.
• 2008: Pálinkás Józsefet az MTA közgyűlése az MTA elnökévé választotta. E pozíciót 2014-ig töltötte be. Pálinkás József 1991 és 1996 között az Atomki igazgatója volt.
• 2007: Debrecen az Atomki közreműködésével jelentkezett az ESS (European Spallation Source) nevű tervezett laboratórium helyszínének. Az ESS az Európai Unió egyik kiemelt tudományos projektje, amely alapvető a neutronfizikai kutatások szempontjából. Később a három pályázó város közül a svédországi Lund lett a nyertes.
• 2006: Az Atomki kutatói végeztek a genfi CERN kutatóintézet CMS nevű detektorán folytatott munkájukkal, amely során az 12500 tonnás berendezés egyes komponenseit installálták nagy pontossággal. A CMS egyike a Large Hadron Collider (LHC) nevű gyorsítórendszerre telepített négy detektornak és alapvető szerepet játszott a Higgs-bozon kimutatását célzó későbbi kísérletekben.
• 2005: Elkészült a kis állatok orvosi vizsgálatára kifejlesztett PET kamera. Az eredeti elektronikai megoldásokat alkalmazó, azóta is folyamatosan továbbfejlesztett berendezés a gyógyszeripari kutatásokat segíti. A képen a Debreceni Egyetem Nukleáris Medicina Intézetével együttműködésben 2013-ban elkészített a MiniPET-3 látható.
• 2004: Az Atomki kutatói radiokarbonos módszerrel igazolták, hogy a szolnoki fahíd korábban megtalált maradványai a XVI. századból származnak és hogy a híd legalább a XVIII. század második feléig használatban volt. A kormeghatározásos módszer valaha élő szervezetekből származó szerves anyagokra alkalmazható és azon alapul, hogy megmérik a szén 14-es radioaktív és 12-es stabil izotópjainak arányát és ebből következtetnek a szervezet elpusztulásának (pl. egy fa kivágásának) idejére.
• 2003: A genfi CERN kutatóintézetben az Atomki kutatói is részt vettek a abban a kísérletben, amely során antiprotonokat (a proton antirészecskéit) állítottak elő és nagy pontossággal megmérték a tömegüket, összevetve azt a protonok tömegével. E mérések jelentőségét az adja, hogy általuk nagy pontossággal igazolható a fizikai törvényekre vonatkozó CPT szimmetria érvényessége, ami a modern fizika egyik alapfeltevése.
• 2002: Az Atomkiben került sor az európai nukleáris asztrofizika első konferenciájára, melyet azóta több hasonló követett Európa-szerte.
• 2001: Francia együttműködésben elkészült a DIAMANT nevű detektorrendszer, ami könnyű, elektromosan töltött részecskék energiájának, fajtájának és becsapódási időpontjának meghatározására szolgál. Az eszköz számos nemzetközi együttműködésben szerepel mint alapvető detektorrendszerek kiegészítője.
• 2000: Az Atomki tevékeny részt vállalt a püspökszilágyi radioaktív hulladéktároló környezeti hatástanulmányának kidolgozásában. A tárolóban kórházakból, iparvállalatokból és laboratóriumokból származó kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat helyeznek el.
• 1999: A Kossuth Lajos Tudományegyetem (KLTE), a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE), a Debreceni Agrártudományi Egyetem (DATE) és további felsőoktatási intézmények összevonásával megalakult a Debreceni Egyetem. Az Atomki jogfolytonosan az új intézmény társult tagja lett.
• 1998: Egyiptomi megrendelésre az Atomki-ben elkészült egy besugárzó és továbbító rendszer, amivel a jód 123-as radioaktív izotópja állítható elő orvosi alkalmazásokhoz.
• 1997: Az Atomkiben 20 ország körülbelül 100 kutatójának részvételével megrendezték az „International Symposium on Exotic Nuclear Shapes” (ENS97). 2000-ben, illetve 2005-ben szintén az Atomki-ban szervezik meg az ENS00 és ENS05 konferenciákat.
• 1996: Elkészült az elektron ciklotron rezonancia (ECR) ionforrás, amellyel lehetővé vált nagy elektromos töltésű ionokból álló nyaláb előállítása. A berendezés azóta is működik és segítségével sokféle plazma állítható elő.
• 1995: Az Atomki kutatói közül többen is csatlakoztak a genfi CERN részecskefizikai kutatóintézet csoportjaihoz és az intézetet hivatalosan is képviselve társszerzői lettek az ott elért eredményekről beszámoló publikációknak.
• 1994: Az Országgyűlés elfogadta az Akadémiai Törvényt. A törvény rendezte a Magyar Tudományos Akadémiai és a hozzá tartozó kutatóintézetek, köztük az Atomki jogállását.
• 1993: Az Atomkibe telepítették az ország első pozitron emissziós tomográfját (PET). A berendezéssel három dimenziós képet lehet alkotni a test bizonyos részeiről. A vizsgálathoz pozitront (az elektron antirészecskéjét) kibocsátó rövid felezési idejű izotópokra van szükség, amelyeket például ciklotronnal lehet előállítani. Segítségével feltérképezhetők például a rákos sejtek.
• 1992: Az Atomkibe érkezett az Amszterdami Szabadegyetem már nem használt mágneses spektrográfja. A több tonnás berendezés azóta is működik a ciklotron mellett és számos értékes tudományos publikációhoz szolgáltatott kísérleti adatokat.
• 1991: Megalakul a Kossuth Lajos Tudományegyetem és az Atomki Közös Fizikai Tanszéke. A tanszéken a hallgatók a környezetfizika területén végezhetnek tanulmányokat. 2001 óta a Debreceni Egyetem kihelyezett Környezetfizikai Tanszékeként működik.
• 1990: Elkészült az ESA-31 elektrosztatikus elektron spektrométer. Az Atomki-ben a 60-as évektől kezdve folytak elektronspektroszkópiai kutatások, amelyek során detektorrendszerek több generációját fejlesztették ki. A berendezéseket atomfizikai alapkutatás mellett ipari alkalmazásokhoz is felhasználják.
• 1989: Az első olyan atommagfizikai publikáció megjelenésének 50 éves évfordulója, amely Magyarországon elért kísérleti eredményekről számolt be. (A. Szalay, Zeitschrift für Physik, 112 (1939) 29)
• 1988: Megalakult a Debreceni Tudományos Műszaki Park, amelyben az Atomki gesztorintézményként vett részt. Célja az akadémiai és a vállalkozói szféra együttműködésének elősegítése volt, amin a park jogutódja változó szervezeti formában azóta is tevékenykedik.
• 1987: Debrecenben rendezték meg a II. Nemzetközi Fizikus Tudományos Diákkonferenciát, amit az Atomki is támogatott. A konferenciasorozatot budapesti fizikus hallgatók kezdeményezték 1986-ban. A debreceni konferencián alakult meg a Fizikus Hallgatók Nemzetközi Szervezete (IAPS), ami azóta számos további ország fizikus hallgatói szervezetével bővült.
• 1986: Az Atomki kutatócsoportja a Dubnai Egyesített Atomkutató Intézet díjában részesült. A kutatócsoport 1981-től 1985-ig dolgozott a Szovjetunióban atomfizikai kutatásokon. Rajtuk kívül más szakterületek kutatói is éveket dolgoztak Dubnában.
• 1985: Átadták a Ciklotron Laboratóriumot. A leningrádi gyártású ciklotron máig az ország legnagyobb energiás részecskegyorsító berendezése, amelyet az atommagfizikai kutatások mellett orvosi célra is alkalmaznak, diagnosztikai célú izotópok előállítására.
• 1984: Nemzetközi konferenciát tartottak az Atomki szervezésében „International Symposium on In-Beam Nuclear Spectroscopy” címmel. A rendezvényen körülbelül száz, többségében külföldi kutató vett részt 85 intézményből.
• 1983: Wigner Jenő Debrecenben járt és az Atomkit is meglátogatta. Wigner Jenő a nagy magyar tudósgeneráció tagja, aki 1963-ban kapott fizikai Nobel-díjat az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért.
• 1982: A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség, az ENSZ szakosított szervezete felkérésére az Atomki munkatársai szakértőként több hónapig Bangladesben, illetve Zambiában dolgoztak. Az Atomki később is részt vett a NAÜ programjaiban szakértők kiküldésével.
• 1981: Használatba vették az V., VI., VII., X. és XI. épületeket. A VII. épületben (hőközpont) 2011-ben az AMS laboratórium, az V. épületben (műhely) 2014-ben a tandem gyorsító került elhelyezésre.
• 1980: A Debreceni Akadémiai Bizottság matematikai és fizikai szakbizottsága a humán és a természettudomány egysége témában vitaülést rendezett az Atomkiben.
• 1979: Az Atomki kezdeményezte az „Őszi Fizikus Napok” eseménysorozat megtartását. A Fizikus Napok azóta is minden évben megrendezésre kerülnek az Atomki-ben, évente változó központi témával.
• 1978: Szalay Sándor Állami Díjat kapott.
• 1977: „Modern fizikai vizsgálati módszerek a régészeti tudományokban” címmel régész-fizikus kerekasztal megbeszélést tartottak az Atomkiben.
• 1976: „Ipar és tudomány” címmel kerekasztal megbeszélést szervezett az Atomki a Kossuth Lajos Tudományegyetem és kilenc iparvállalat részvételével.
• 1975: Állami Díjjal tüntették ki az 5 millió voltos Van de Graaff gyorsítót létrehozó kollektívát.
• 1974: Az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel közösen az Atomki nemzetközi szemináriumot szervezett „Gyenge kölcsönhatások alacsony energiákon” címmel.
• 1973: Berényi Dénes az Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett. Később Berényi Dénes 1976-tól 1990-ig volt az Atomki igazgatója.
• 1972: A Metrimpex szervezésében a Budapesti Nemzetközi Vásáron, továbbá Brnoban, Moszkvában, Dubnában és Baselban bemutatták az intézetben fejlesztett műszercsaládot.
• 1971: Üzembe állt az 5 millió voltos Van de Graaff gyorsító. Ez a mai napig üzemel és indulása óta számos jelentős tudományos eredmény eléréséhez járult hozzá.
• 1970: Szalay Sándort a lublini M. Curie-Sklodowska Egyetem díszdoktorává avatta.
• 1969: Gábor Dénes látogatása az Atomkiben. Később (1971-ben) elnyerte a Nobel-díjat holográfiai kutatásaiért.
• 1968: Az első nemzetközi konferencia az Atomkiben az elektronbefogás és a magasabb rendű atommag bomlási folyamatokról. A rendezvényen 100-nál több résztvevő jelent meg 19 országból.
• 1967: Megérkezett az első, lengyel gyártású ODRA 1013 típusú számítógép az intézetbe.
• 1966: Az Országos Találmányi hivatal két találmányt fogadott el az Atomkiből.
• 1965: Szalay Sándort, az intézet alapító igazgatóját a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése az MTA rendes tagjává választotta. Ezt megelőzően Szalay Sándor 1953 óta az MTA levelező tagja volt.
• 1964: 400 csatornás TMC gyártmányú amplitúdó analizátor beszerzése szcintillációs spektrométerhez, gamma spektrumok mérésére.
• 1963: A nátrium-jodid kristályok felbontóképességének növelésére vonatkozó eredményeket szabadalom formájában átvette és ipari gyártásra alkalmazta a GAMMA Optikai Művek.
• 1962: Bevezették a nyomtatott áramkörök technológiáját saját fejlesztésű elektronikus műszerek készítéséhez.
• 1961: Üzembe helyezték a 800 kilovoltos kaszkád rendszerű gyorsítót. Ez a berendezés 1992-ig volt használatban. Ma az intézet előkertjében látható térplasztikaként.
• 1960: Kyoto-ból megérkezett az Atomki első, nem szocialista országból származó látogatója.
• 1959: Az intézet dolgozói közül elsőként Berényi Dénes ment hosszabb tanulmányútra. Fél évet töltött Moszkvában, a Lomonoszov Egyetem Magfizikai Kutató Intézetében.
• 1958: Átadták az intézet II. számú épületét. Több fontos laboratórium került itt elhelyezésre a későbbi években is, például a Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium (HEKAL) és az elektron ciklotron rezonancia (ECR) ionforrás.
• 1957: Elkészült és rendszeres használatba került a 100 kilovolt üzemfeszültségű neutrongenerátor.
• 1956: Az MTA Elnöksége megváltoztatta az intézet elnevezését. Az új hivatalos név, az MTA Atommag Kutató Intézete, röviden Atomki, kisebb változtatásokkal azóta is érvényben van.
• 1955: Megérkezett az intézet első külföldi látogatója Berlinből.
• 1954: A kormány döntést hozott a Debreceni Fizikai Kutató Intézet megalapításáról. Az intézet igazgatója Szalay Sándor lett, aki megalapozta Magyarországon az atommagfizikai kutatásokat. Szalay Sándor ezirányú kutatásait 1936-ban kezdte, mikor fél éves tanulmányúton járt a Cambridge-i Egyetem Cavendish Laboratóriumában, ahol a Nobel-díjas Ernest Rutherford mellett dolgozott.