Atommagkutató Intézet
MTA Kiváló Kutatóhely

Elhunyt Ricz Sándor

Esemény Elhunyt Ricz Sándor
Temetés időpontja 2019-12-06 13:00
Helyszín Nyíregyháza, Északi temető, Korányi úti ravatalozó
Esemény leírása

Mély fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk, hogy Ricz Sándor, az Atomki emberként és kutatóként is meghatározó egyénisége 2019. november 23-án hajnalban, 68 éves korában, rövid, súlyos betegség után elhunyt.

 

Munkáját az Atomkiban diákként kezdte az atomi ütközések robbanásszerűen fejlődő kutatási területén. 1975-ben a diplomamunkájához szükséges méréseket már az intézet több gyorsítója mellett végezte, és hamarosan az ion-atom ütközések Berényi Dénes vezette csoportjának egyik meghatározó kutatójává vált. Munkaszeretete, szókimondó, határozott, nyílt személyisége hamar népszerűvé tette az intézetben; mindenkit segített, és gyakorlatilag mindenki segítségét sikerült elnyernie. Mindig szívügye volt a fiatalok és PhD hallgatók munkájának és előmenetelének támogatása. 

Nemcsak kutatónak volt dinamikus és fáradhatatlan, hanem már kezdettől bekapcsolódott a Varga Dezső körül kialakuló tervezői csapatba, amely precíziós elektronspektrométerek sorozatát konstruálta, melyek ma különböző európai laboratóriumokban töltenek be kulcsszerepet a kísérleti kutatásokban. 

Ricz Sándor az ESA-22 jelzésű elektronspektrométer-sorozat meghatározó konstruktőre volt és részt vett az azokon Európa-szerte folyó kutatásokban. A sorozat legutóbbi darabja egyidejűleg méri nagy pontossággal az emittált elektronok teljes szög és energia szerinti eloszlását.

Kiemelkedő eredményeket ért el az ionbombázás hatására létrejövő atomi ütközési folyamatok röntgen- és elektronspektroszkópiai módszerekkel történő vizsgálatában, valamint a lövedékionok és céltárgyatomok precíziós Auger-spektroszkópiájának alkalmazásával az ütközések finom részleteinek felderítésében. Külön említést érdemel a céltárgyatom állapotainak ütközésekben történő beállítódásának részletes vizsgálata.

A kilencvenes évektől figyelme a fotoionizáció kutatása felé fordult, amelyet többnyire a nagy európai szinkrotronok mellett, nemzetközi együttműködések keretében végzett. Itt is egyedülálló eredményeket ért el, amelyek komoly műszer-és módszerfejlesztésen alapultak. Ezek közül is kiemelkedik a fotoionizáció vizsgálata a hamburgi, lundi és a berlini szinkrotronok mellett, az atomi fotoionizációban mutatkozó csatorna-kölcsönhatások és az ezekkel kapcsolatos szögeloszlásbeli effektusok, aszimmetriák részletes mérése, az atom- és molekulaionok többszörös fotoionizációjának és fotofragmentációjának vizsgálata.

Évtizedeken át szoros együttműködésben dolgozott a Justus-Liebig-Universität Giessen (Németország) atom- és molekulafizikai csoportjával. Az itt eltöltött időszakok alatt nemcsak fizikusként alkotott meghatározót, hanem szoros baráti kapcsolatokra is szert tett. Legutóbbi hosszabb vendégkutatói látogatása alatt (2008-2012) fő tervezőként részt vett és megépített egy, a hamburgi DESY által üzemeltetett PETRA III szinkrotronon jelenleg is használt mérőrendszert. Ezt az atomi és molekuláris ionok, klaszter- és fullerénionok fotonokkal való kölcsönhatását vizsgáló, egyedi és világszínvonalú műszeregyüttest a NASA kiemelkedő kutatási eszköznek minősítette. Ezzel a rendszerrel figyelték meg kísérletileg először a direkt háromszoros Auger-bomlást C+ szénionok fotoionizációja esetén. A berendezéssel kapott, rangos folyóiratokban közölt eredmények széleskörű visszhangot keltettek. A mérőrendszeren végzett kísérletekben a legutóbbi hónapokban is aktívan részt vett.

 

Munkásságát több díjjal ismerték el: Ifjúsági Díj (MTA, 1978) , IAEA Intézeti Díj (Dubna, 1984), Szalay Sándor-díj (Eötvös Loránd Fizikai Társulat, 2002), Szalay Sándor-díj (Atommagkutató Intézet, 2004), MTA Fizikai Díj (2012). Hat éven keresztül a Fizikai Osztály választott doktor képviselője volt.

 

A fotoionizáció témakörében elért eredményei alapján, kutatócsoportjával elnyert egy Nemzeti Kiválósági Pályázatot a szegedi ELI-ALPS lézerközpontban tervezett kísérleti programra. Ennek a munkának a közepén tört rá a betegség. A kórházba kerülése előtti napokon még a rá jellemző, feszített munkatempójával dolgozott. Hosszú ideig hittük, hogy erős akaratával megküzdhet a kórral, de reményeinkben sajnos csalódnunk kellett. A veszteségtől megtörten búcsúzunk Tőle. 

Emlékét szívünkben őrizzük. Szabad ember volt, kutatói habitusával, igényességével, emberségével sokszor, sokunknak példát mutatott. Egyénisége és munkássága meghatározó lesz a jövő generáció kutatásaiban is.

 

Dr. Ricz Sándort az Atomki saját halottjának tekinti.

Temetése 2019. december 6-án 13:00 órakor Nyíregyházán lesz (Északi Temető, Korányi úti ravatalozó).