Rendhagyó fizikaórák az ATOMKI-ben

2010.  március 1-5.

Előzetes egyeztetés február 22.-től – február 25.-ig Dr. Ditrói Ferencnél (ATOMKI), tel: (52) 509-251, e-mail: ditroi@atomki.hu

Aktuális előadások: www.atomki.hu/~ditroi/fiznap/eloadasok.html        Aktuális órarend: www.atomki.hu/~ditroi/fiznap/orarend.html

Vagy az www.atomki.hu weboldal „31. Fizikus napok” menüpontján keresztül.

 

1.  Radioaktivitás és ionizáló sugárzások kimutatása egyszerű sugárzásdetektorokkal (Papp Zoltán)( egyszerre max.15 fő számára a Poroszlay u. 6. II. Épületben lévő laborunkban, szerda egész nap, csütörtök egész nap, péntek délután ) Radioaktivitás és ionizáló sugárzás fogalmai, radioaktív izotópok. Asztali Geiger-Müller számláló működése, sugárforrások, számlálási sebesség, detektálás véletlenszerűsége, környezeti háttér, geometriai hatásfok, béta sugárzás abszorpciója és visszaszóródása, abszorpció energiafüggése, visszaszórás rendszámfüggése. Hordozható dózismérő alkalmazása a környezeti háttérsugárzás és a radioaktivitás kimutatására. Hordozható felületi sugárszennyezettség-mérő alkalmazása. Mázas cserépedény radioaktivitásának kimutatása. Közönséges talajminta radioaktivitásának kimutatása. A levegőből üvegszál-szűrővel kiszűrt aeroszol radioaktivitásának kimutatása. Az utóbbi három szöveges magyarázata. Mindez végig testközelben végzett eszközbemutatásra és kísérletekre építve.

 

2.  A légköri aeroszolok szerepe a környezet az egészség és az éghajlat alakulásában  (Kertész Zsófia) (előadó)

A légköri aeroszol mennyiségének növekedése hatással van a környezetünkre, az egészségünkre és az éghajlat alakulására. A rendhagyó fizika órán ezekről a hatásokról, valamint a légköri aeroszol forrásairól, az aeroszol minták gyűjtéséről és a minták elemösszetételének meghatározásáról lesz szó.

3.  Mikor lőtték le a szarvast? (Palcsu László)(előadó)

A légköri nukleáris fegyverkísérletek következtében nagy mennyiségű mesterséges radioaktív izotóp, köztük trícium és 14C került a légkörbe. Az előadásban ezeknek az izotópoknak a további sorsáról, hatásáról lesz szó és arról, mi mindenre használhatjuk fel ezeket – a borhamisítás leleplezésétől kezdve a Balaton-kutatásig.

 

4.  Ionmikroszkópia (Szikszai Zita)(előadó, de 10-től)

Elemkoncentrációk eloszlásának nagy érzékenységű és jó térbeli feloldású (1-2 mm) vizsgálatához ideális eszközök a gyorsítóra alapozott pásztázó ion mikroszondák. Ilyen eszközökkel vizsgáljuk többek között nehézfémtartalmú kozmetikumok bőrbe való bejutását és tisztulását, vagy a tüdőbe kerülő por részecskék összetételét. Az óra során ismertetjük a különböző analitikai módszereket, a berendezés működési elvét és sok érdekes alkalmazást a környezetvédelem, régészet, biológia területéről. Emellett bemutatjuk az Atomki-ban működő kísérleti berendezést és az 5 MV-os Van de Graaff gyorsítót is.   

 

5. A szentjánosbogártól a lézerekig (Tóth József) (előadó) (világitó rovarok, fotoeffektus, napelem es gyógyító lézerfény)

 

6. Keletkezik-e sötét anyag az atommag femto-laboratóriumában? (Stuhl László) (előadóterem)

A sötétanyag napjaink fizikájának egyik sokat kutatott területe, felfedezése óta izgatja a fizikusokat. Az előadásban a sötétanyag jellemzőinek megismerésén túl, szó lesz a sötétenergiáról is. A címben feltett kérdés megválaszolása mellett bepillantást nyerhetünk az ATOMKI-ban folyó ötletes kísérlet részleteibe, a mérőberendezések felépítésébe, a detektorok működésébe, a kiértékelés menetébe. Elmélyülhetünk az atommag felépítésében, rávilágítva arra, miért is előnyös az atommagban, mint femto méretű laboratóriumban vizsgálni egy új részecske keletkezését, kihasználva az elektron pozitron párrá történő bomlás jellegzetes szögkorrelációját. Az előadás végeztével az érdeklődőknek módjuk lesz, a Van de Graff gyorsító egyik mérőhelyén közelről is megtekinteni a nem mindennapi mérési összeállítást.

 

7. Egzotikus magalakok hasadása, kísérleti vizsgalatok az ATOMKI-ben (Csatlós Margit) (előadóterem)

 

8. Földünk gyilkos leheletei (Csige István, előadóterem, 8:30-15:30, 2. kedd 12-14 nem és 5. Péntek 10-12 nem )

Sugárzó anyagot rejteget itt minden. Egykori szupernóva robbanások atommagokban őrzött energiájából szolgáltat vissza egy keveset a radioaktivitás. A kőzetekben, talajokban állandóan termelődik egy radioaktí­v nemesgáz, a RADON. A talaj kilélegzi, beszivárog a hálószobánkba. Tudjuk, hogy tüdőrákot okozhat. De fenyeget-e bennünket radonveszély a lakásunkban? Az előadásban bemutatjuk a radon útját a születéstől az enyészetig. Kí­sérleti adatokkal követjük végig mennyiségi változásait a föld alatti barlangokban, bányákban, mélységi vizekben, neves gyógyfürdőinkben, talajokban, lakásokban és végül magában az emberi testben.

Különös gyógyfürdő üzemel a Mátrában. Az emberek utcai ruhában fürdőznek a medencében, amelyet gyógyví­z helyett itt gyógygázzal tölt fel a természet. A mélyből szivárgó gázelegy főleg szén-dioxidot tartalmaz, talán valamikori vulkánjaink utolsó lehelete, egy mofetta ez. Vigyázni kell vele! A szén-dioxid ilyen töménységben belélegezve azonnal öl. A fürdőgáz hideg, 10 °C körüli, a bennülőkben mégis kellemes melegérzetet kelt. A bőrön át bediffundáló szén-dioxid hatására kitágulnak az erek, megnő a testfelszí­n melegvér-ellátása. A fürdőterápia, megfelelő orvosi ellenőrzés mellett, különösen hatékonynak mutatkozik érszűkületben szenvedők részére. Erdélyi mofetták tucatjainak évszázados tapasztalataiból kiindulva a mai kor korszerű gázföldtani és légkörfizikai módszereivel kutatjuk és fejlesztjük a hatékony, de mégis biztonságos szén-dioxid fürdőzés módját. Erdélyi példák után bemutatjuk a mátraderecskei mofetta működőképessé tétele érdekében elért eredményeinket, illetve a parádfürdői mofetta gázellátását biztosí­tó gáznyerőhely megtalálásának történetét.

 

9. Sugárveszélyben a marslakók (Csige István) (előadóterem, 8:30-15:30)

A Mars felszínén, ha van Élet, sokkal nagyobb sugárterhelésnek van kitéve, mint a Földön. A Marst nem védi olyan erős mágneses tér a kozmikus sugárzás gyilkos komponenseitől, mint a Földet, és a marsi atmoszféra vastagsága is töredéke a földiének. Ráadásul az egész marsi atmoszféra egy merő ózonlyuk. Valaha a Földön is jóval magasabb volt a természetes háttérsugárzás intenzitása. Jobban sugároztak a kőzetek és időről-időre a Föld mágneses tere is legyengült, hogy aztán pólust váltva újult erővel védje a földlakókat. Miért nincs a Marsnak ilyen erős mágneses tere? – kérdezhetjük, de még inkább kérdezhetjük: a Földnek miért van? Lehetséges lenne-e az élet e nélkül a védelem nélkül. Az utóbbi évszázadban végzett mérések szerint a Föld mágneses terének erőssége az emberi történelem időskáláján nézve rohamosan csökken. Vajon egy újabb pólusváltás közeledik? Hogyan fog ez hatni a földi életre? Veszélyezteti-e az emberiséget? Tehetünk-e valamit védelmünk érdekében?

 

10. Az infrahangoktól az ultrahangokig – állati navigáció (Tóth József) (előadó) (elefántok, tigrisek, kutyák, denevérek, delfinek)

11. Alfa-részecskék kimutatása (Szoboszlai Zoltán) (előadóterem, de. 10-től)

A radioaktivitás felfedezése óta az ember folyamatosan azon fáradozik, hogy valamilyen módon vizuálisan is bepillantson az atommag-sugárzások különleges világába. Ezt fogjuk tenni ezen a rendhagyó fizikaórán amelyen a 10-15 m-es nagyságú alfa-részecskékkel mutatunk be kísérleteket. Az órára látogató diákok megismerkednek a radioaktivitás alapvető jelenségeivel pl. statisztikus jelleg, alfa-részecskék- abszorpciója különböző anyagokban, hatótávolság. Az órán ismertetésre kerül az alfa-részecskék fizikatörténeti jelentősége is.         

12. PROTONNYALÁBOS MIKROMEGMUNKÁLÁS (Gál Gabriella, előadóterem) Barangolás a mikrovilág birodalmában. Hogyan készítsünk nano méretű gitárt? Milyen mikro-robotot építenél? Mire használnád? Mekkora egy mikroreaktor? Fantasztikus kalandozás a miniatűr világ rejtelmeiben. Az előadás a pásztázó ionmikroszonda egyik érdekes alkalmazási területét a protonnyalábos mikromegmunkálást mutatja be. A téma számos helyen kapcsolódik más tantárgyakhoz, pl.: elektronika, informatika, kémia, biológia.

13. Kísérletek folyékony nitrogénnel (Nándori István, Takács Viktor, laborban) fizikai jelenségek alacsony hőmérsékleten. Folyékony nitrogén szökőkút. Hőmérsékleti skálák. Alacsony hőmérsékletek előállítása. Gázok, folyadékok, szilárdtestek viselkedése alacsony hőmérsékleteken. Szupravezetés.

 

14. Lineáris gyorsító a gyógyítás szolgálatában (Pintye Éva, DEOEC, Sugárterápia Tanszék, Lineáris gyorsítók épülete,  4032 Debrecen, Nagyerdei krt 98., találkozás a portánál) Időpont: csütörtök délután 15,00-18,00 óráig, Létszám: egyszerre max. 20 fő) A természetes és mesterséges radioaktivitás felfedezését követően a különböző sugárzásokat nagyon hamar elkezdték felhasználni az orvostudományban diagnosztikus és terápiás célra. Az 1928-ban megtervezett és kivitelezett lineáris gyorsító napjainkra a sugárterápia nélkülözhetetlen eszköze lett. A mélyen fekvő elváltozások sugárkezelése nagyenergiájú foton nyalábokkal, a precíz dozimetriai beméréseket követően, napi rutinná vált.