Magyar Tudományos Akadémia
Atommagkutató Intézet

Extrém spinű, izospinű és alakú atommagok szerkezete

Témavezető
E-mail cím
Kutatási terület Atommagfizikai alapkutatás
Kutatásban résztvevők
Együttműködések
Eszközök
Publikációk
Kivonat

Kivonat

Téma kifejtése

 

Királis atommagok

Az atommag királis forgása egy nemrég felfedezett különleges mozgásforma ami normáldeformált atommagokban jelentkezik, és a forgó atommag valamint a valencianukleonok kölcsönhatása miatt lép fel. Ha egy háromtengelyűen deformált páratlan-páratlan atommag egyik páratlan nukleonja a valenciahéj alján lévő egyrészecske-állapotban van (részecske típusú), akkor energetikailag az a kedvező helyzet, ha impulzusmomentuma a deformált mag kistengelyének irányába áll be. Hasonlóan, ha a másik páratlan nukleon pedig a valenciahéj tetején lévő egyrészecske-állapotban van (lyuk típusú), akkor ennek az impulzusmomentuma a nagytengely irányába áll be. A magtörzs forgásának impulzusmomentuma pedig energetikailag kedvező helyzetben a közepes tengely irányába mutat, mivel erre a tengelyre a legnagyobb a mag tehetetlenségi nyomatéka (a rotációmentes-folyadék modell szerint).

A három egymásra merőleges impulzusmomentumvektor jobb illetve balsodrású elrendeződése két, energetikailag megegyező állapotot eredményez az atommaggal együttforgó vonatkoztatási rendszerben, amelyek egymásnak királis párjai. Kísérletileg ilyenkor egy majdnem degenerált dipól forgási sávpárt (dublett sávszerkezetet) várhatunk, amelyben mindegyik dipól sávhoz ugyanazon belső egyrészecske-konfiguráció tartozik. Az elméleti előrejelzések után az A~130 és az A~100 magtartományban számos ilyen sávpárt sikerült kísérletileg is kimutatni, azonban annak az egyértelmű kísérleti bizonyítása, hogy ezek királis forgáshoz tartoznak nem könnyű. Napjainkban intenzív kísérleti és elméleti kutatások folynak a királis forgás egyértemű kimutatására és tulajdonságainak vizsgálatára, valamint új forgási sávpárok keresésére és az észlelt sávpárok megjelenésének értelmezésére.